Végre sikerült átköltözni és magunk mögött hagyni a cafeblog rendszert. Nem volt egyszerű-részben az időhiány, részben Casperarc miatt, akinek a fogai immáron turbóra kapcsoltak és megszámlálhatatlanul bújnak kifelé. (Na jó, meg tudnám számolni, ha akarnám, de jelen helyzetben inkább dugnám egy oroszlán szájába a kezem, mint Pufifejébe.)
Kezdem magam néha úgy érezni, mintha visszafelé haladnánk az időben. Azon szerencsések közé tartozom, akiknek aránylag jól aludt a gyereke mindig. Viszonylag kevés álmatlan éjszakánk volt, nem nehezített minket hasfájás és különösebben nagy betegség sem.
Most (életünk 19. hónapjában), mikorra minden rendes gyerek befejezi a fogzást-nos, nála most kezd beindulni igazán.
Egyébként más téren is kezd fura szokásokat felvenni. Idáig örültem, hogy mindenféle nagyobb földhözvágommagaméstorkaszakadtábólordítok jelenet nélkül éltünk, mosolyogtam, hogy gyermekem kissé korán érkező hisztikorszakát milyen jól kezelem. Nos, az utóbbi állítás sajnos egyre több sebtől vérzik és ezt ideje belátnom. Elérkezett a csapkodás, ordítás, dobálás és mini akaratkinyilvánítás ideje. Ezzel még nem is lenne bajom, ha valaki tudna rá egy megbízható ellenszert ajánlani a hideg vízen kívül, de ilyennel még nem találkoztam.
A gyereknevelés szerintem egy reménytelen hajsza az idővel:
Már a szülésnél elkezdődik-nehogy túl korán, illetve későn érkezzen a jövevény. Ha minden rendben megy, jön az első álmatlan, sokszor felkelős éjszakai szoptatós őrjárat. Ha még ez is simán menne, drukkoljunk, hogy ne legyen hasfájós a gyerek! Mert a hasfájás sem jár egyedül ugye!? Hozza magával az éjszakai ordítás és csakkézbentudokelaludni nevezetű haverjait is. :)
Aztán mire az embergyerek nagyfiú/nagylány lesz és letudta életének első 3-4 hónapját, megérkeznek a fogak aminek darabszámát csak a 2 kezemen tudom megszámolni. Eközben még garantáltan kapunk jópár oltást, ami közül minimum egy lázat okoz-már el is telt az első másfél év. Mi most itt tartunk.
Ha valaki most kapcsolódna be "netre-vetett" életünkbe az némi segítségként előzményeket talál a casper2.blog.nlcafe.hu link alatt.
3 megjegyzés:
Halihó!!! Örülök, hogy végre itt vagy! Persze hogy segítek!! Kérdezz nyugodtan! ;-)
Nem akarlak elkeseríteni, de még 19 hónaposan sem értétek el az igazi hiszti korszakot! Ez még a kezdett! Majd 2 éves kor után... na az brutál! :D
szia!
Én már pár hónapja itt "nyomom" (a gombokat) és egyáltalán nem bántam meg!!!
a linkelés pofon egyszerű, a képek feltöltése gyerekjáték, és még szép is :)
Casper 19. hónapos???? nem decemberi? na mindegy!
Épp ma láttam egy kisfiút(kb.3-4 éves volt), olyan hisztit, még filmen sem láttam.
még örültem is, hogy nálunk azért nincs ilyen, de úgy látom vannak nálam e témában tapasztaltabbak, akiknek már van fogalmuk arról, hogy mi a HISZTI :)
Halihó! Megvagytok hát ti is újra! Lassan már csak én nyomom a caféblogon a régi csapatból :-))). Holnap megint nem tudok menni úszni, mert jön egy potenciális lakásvásárló. Remélem, azért majd még megismerlek, ha sikerül találkozni ;-).
(Amúgy az enyém is kezd hisztis lenni, igazi földhözvágódós áriákat produkál....)
Megjegyzés küldése